Imádom a gyerekeket! Kicsit, nagyot, szemtelent, szeleburdit, okoskodót, hangosat, szótlant, menőt, vagy ügyetlent, mindet. Vannak emberek, akik egyáltalán nem szeretik őket, idegesítőnek találják őket, van, aki…

Jelentem: élek. Az a helyzet, hogy már egyáltalán nem úgy gondolok magamra, mint SM-betegre. Őszintén szólva, azt gondolom, hogy már nem is vagyok az. Az agy igen érdekes és összetett képzelgésekre, hallucinációkra képes. Lehet, hogy most ezt hallucinálom, de valószínűbbnek tartom, hogy…